2011 október 1., a kilakoltatási és árverezési moratórium lejárt. Ettől a dátumtól a bankok elárverezhetik a jelzálog tárgyát képező ingatlanokat a nem fizető adósok esetén. Már értékhatár sem köti őket.
Ezzel a lépéssel a kormány elvileg 90-100.000 lakóingatlant szabadít rá az amúgy is mélyrepülésben lévő magyar ingatlanpiacra, ami további árcsökkenést is okoz. Ez jó hír azoknak, akik most szeretnének lakást vásárolni, de rossz hír azoknak, akik eladnának.
Várható, hogy az így piacra kerülő ingatlanokat a bankok sem tudnák megfelelő áron értékesíteni, hiszen évek óta túlkínálat van. Azok, akik befektetési céllal vásárolnának, kivárnak. Arra számítanak, hogy majd fillérekért fognak hozzájutni a bedőlt hitelesek lakásaihoz.
A kormány felismerte a veszélyhelyzetet, amit ez az intézkedés magával hoz, ezért lépéseket tervez a helyzet kezelésére. A Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállítása az egyik lehetséges megoldás. A tervek szerint az Eszközkezelő a piaci árak 35-55%-ért felvásárolná az ingatlanokat az erre szánt alapból.
A lakásaikból így nem kellene kiköltözniük a tulajdonosoknak, bérleti díj fejében maradhatnának. Ez megmenthetné az adósokat a további banki költségektől, a bankok is gyorsan a pénzükhöz juthatnának – de ezzel együtt le kell mondaniuk a követelésük fennmaradó részéről.
Arról nincs pontos információ, hogy milyen mértékű lesz a bérleti díj. Azt sem lehet tudni pontosan, hogy a bérleti díj címén befolyt pénz hova kerül… Az állam későbbi vásárlási lehetőséget is biztosít a tulajdonosok számára, időt hagyva arra, hogy az ehhez szükséges forrásokat előteremtsék.
A segítő szándék annyiban látszik az állam részéről, hogy ugyanazon az áron vásárolhatja vissza a tulajdonos, amennyiért az állam megvette a banktól. Mindössze a MNB alapkamatával kell többet fizetni, ami adott esetben jó üzletnek tűnik.
